Nyelvtan

Kérdőszót nem tartalmazó kérdések

Az eldöntendő kérdésekben a ragozott ige a mondat elején áll.

Például:

• Spricht er mit Heidi?
• Gehen die Studenten zum Kurs?

Igenlő válasz esetén a mondat többnyire Ja, ... kezdődik. Tagadó válaszoknál a mondat alakja legtöbbszor Nein, ... .

Például:

• Spricht er mit Heidi? – Ja, er spricht mit Heidi.
• Gehen die Studenten zum Kurs? – Nein, die Studenten gehen ins Kino.
• Lesen Sie gerne Bücher? – Ja, ich lese gerne Bücher.
• Sieht Marianne gerne fern? – Nein, Marianne sieht nicht gerne fern. Sie hört lieber Radio.

Pontosabban és határozottabban a schon, erst, noch, nur stb. szavak segítségével lehet kérdést megfogalmazni.

Például:

• Bleibst du nur drei Tage hier? – Ja, ich bleibe nur drei Tage hier.
• Gehst du noch zum Supermarkt? – Nein, ich gehe nicht mehr zum Supermarkt.

Kérdőszavakkal bevezetett kérdések

A kérdőszavakat tartalmazó kérdéseknél a kérdőmondat első helyén a kérdőszó áll, amelyet a ragozott ige, majd az alany követ.

Például:

• Wann kommt sie aus Berlin zurück?
• Wo liegt der höchste Berg Europas?

Az alábbi lista néhány egyszerű kérdőszót tartalmaz, továbbá azok jelentését és egy -egy példamondatot

Wann

Időtartamra vonatkozó kérdéseknél használjuk (időhatározói)
Wann kommt ihr aus Ungarn zurück?

Warum

OK-okozatra vonatkozó kérdésekben (okhatározói)
Warum schreiben sie uns keinen Brief?

Wie

Körülményekre vonatkozó kérdésekben (módhatározói)
Wie geht es Ihnen?

Wo, Wohin

Helyre, helyszínre kérdező mondatokban (helyhatározói)
Wo findet der Kurs statt?, Wohin fahren wir morgen?

Wer, Was

A mondat alanyára (tárgyra vagy személyre) vonatkozó kérdésekben
Wer steht vor der Tür?, Was läuft im Kino?

Wen, Was

A mondat tárgyára (kit, mit) vonatkozó kérdésekben
Wen trifft er im Kaffeehaus?, Was sieht sie sich im Kino an?

Wem

Részeshatározóra kérdezünk (kinek)
Wem verdanken wir dieses Geschenk?

Wessen

A birtokos jelzőre kérdezünk (kié, kinek a ...)
Wessen Telefon muss repariert werden?

A múlt idő képzése a '>>haben<<' segédigével

A következő igéket használjuk a 'haben' segédigével:

• Minden ige, amelynek lehet tárgyi vonzata (pl.: essen, fragen, öffnen).
• Minden visszaható ige (pl.: sich beschäftigen, sich bemühen, sich rasieren).
• Minden módbeli segédige (zB: dürfen, können, müssen).
• Azok az igék, amelyeknek nem lehet tárgyuk, de nem mozgást, hanem egy állandó cselekvést, állapotot fejeznek ki (pl.: sitzen, antworten, beginnen).

A 'haben' segédige ragozása jelen időben:

• Egyes szám: ich habe, du hast / Sie haben, er/sie/es hat.
• Többes szám: wir haben, ihr habt, sie haben.

Néhány pépda:

• Ich habe meine Trainerin gefragt.
• Sie hat sich sehr bemüht.
• Sie haben meine Frage nicht beantwortet.
• Wir haben uns bei dieser Übung sehr bemüht.

A múlt idő képzése a '>>sein<<' segédigével

A következő igékhez használjuk a 'sein' segédigét:

• Minden olyan igéhez, amelynek nem lehet tárgyi vonzata, de valamilyen mozgást fejez ki egy bizonyos helyszínről, helyzetből vagy helyszín ill. helyzet felé (pl.: aufstehen, fahren, gehen).
• Minden olyan tárgyatlan igéhez, amely valamilyen állpotváltozást fejez ki. (pl.: aufwachen, wachsen, vergehen).
• A sein és a bleiben igékhez.

A 'sein' segédige jelen idejű ragozása:

• Egyes szám: ich bin, du bist / Sie sind, er/sie/es ist.
• Többes szám: wir sind, ihr seid, sie sind.

Néhány példa:

• Er ist diese Woche immer früh aufgestanden.
• Die Blumen sind rasch gewachsen.
• Die Studenten sind im Seminarraum geblieben.

A személyes névmások ragozása

Egyes szám:

Többes szám:

A személyes névmások használata

Az ich, du / Sie, wir és ihr személyes névmások alany-, részes és tárgyesetben mindig személyeket jelölnek.

Például:

• Wir haben euch gestern in der Stadt gesehen.
• Wann sehen wir dich wieder?
• Ich treffe Sie dann morgen im Büro. Auf Wiedersehen!

Az er, sie, es és sie (többes szám) személyes névmások alany-, részes és tárgyesetben vonatkozhatnak személyekre és dolgokra is.

Például:

• Die Direktorin ist zuhause. Sie kommt erst morgen wieder.
• Das Haus ist sehr alt. Wir kaufen es nicht.
• Der Bankdirektor ist nicht im Büro. Sie können ihn jetzt nicht sprechen.

Megszólításkor a du és ihr névmásokat gyermekek, rokonok és barátok körében használjuk. A Sie segítségével magázó viszonyt fejezünk ki. Idegen felnőtt személyek megszólításakor használjuk úgy egy, mint több személy megszólításakor. Udvarias megszólításkor a Sie és a belőle levezetett (Ihnen, Ihre stb.) névmásokat nagy kezdőbetűvel írjuk

A >>man<< határozatlan névmás ragozása

• Egyes szám alanyeset: man
• Egyes szám birtokos eset: –
• Egyes szám részes eset: einem
• Egyes szám tárgyeset: einen

A >>man<< határozatlan névmás használata

A határozatlan névmások arra utalnak, hogy a személyek ill. dolgok ismeretlenek, bizonytalanok vagy nincsenek közelebbről meghatározva. Kis kezdőbetűvel írjuk őket.

A man névmás több meghatározatlan ismeretlen személyre vagy valamilyen általánosságra utal. A man egyes számban áll.

Például:

• In der Zeitung liest man oft über wichtige Ereignisse.
• Schriftsteller halten einem oft einen Spiegel vor.
• Schlechte Filme ärgern einen oft sehr.

Tárgyesettel álló elöljárószók

A következő elöljárószóknak tárgyesetes vonztauk van:

bis

Die Präsentation muss bis nächtsen Mittwoch fertig sein.

durch

Er schaffte es durch die Hilfe seiner Freunde.

entlang

Sie fuhren die Landstraße entlang.

für

Dieses Seminar habe ich für euch alle zusammengestellt.

gegen

Der Unfalllenker fuhr gegen einen Baum.

ohne

Die Studenten arbeiten ohne Betreuung an dem Projekt.

um

Sie kämpften um Gerechtigkeit.

wider

Wider Erwarten war die Stimmung sehr gut.

Elöljárószók részes esettel

Részes esettel állnak a következő elöljárószók:

ab

Ab dem ersten Januar gilt die neue Währung.

aus

Sie liest aus dem Buch vor.

außer

Außer einer guten Note wollte er nichts.

bei

Sie diskutierten bei einem guten Glas Wein.

dank

Dank der Hilfe seiner Kollegen schaffte er die Prüfung.

entgegen

Entgegen den Erwartungen gewann das Team das Fußballspiel.

entsprechend

Sie erfüllten die Aufgabe entsprechend den Vorgaben.

gegenüber

Das Seminarzentrum ist gegenüber dem Bahnhof.

gemäß

Die Parlamente beschlossen die Gesetze gemäß den bilateralen Vereinbarungen.

mit

Er sprach mit dem gesamten Team.

nach

Nach der Veranstaltung fuhren die Teilnehmerinnen nach Hause.

nebst

Er kaufte das Anwesen nebst Seitengebäuden.

samt

Er verkaufte das Anwesen samt dazugehöriger Plantage.

seit

Seit vier Tagen habe ich nichts von ihnen gehört.

von

Die reifen Früchte fallen schon von den Bäumen.

zu

Wir gelangten zu folgender Überzeugung.

zufolge

Der Auskunft der Polizei zufolge sinkt die Kriminalität in Österreich.

Tárgy- vagy részes esettel álló elöljárószók

Vannak elöljárószók, amelyek állhatnak tárgy- és részes esettel is. Hogy mikor milyen esetet használunk, az elsősorban egy adott hely megadásától függ.

Ha egy bizonyos cél felé irányuló mozgást adunk meg, az elöljárószó tárgyesettel fog állni (Kérdése wohin).

Ha egy stabil pontot, helyszínt, felületet vagy valamilyen teret adunk meg, az elöljárószót részes esettel használjuk. A woher kérdésre mindig részes esettel válaszolunk.

an

Sie stellt die Leiter an die Mauer. (Akk.)
Wien liegt an der Donau. (Dat.)

auf

Sie gehen auf einen Berg. (Akk.)
Sie stehen auf einem Berg. (Dat.)

hinter

Wir stellen das Bild hinter den Kasten. (Akk.)
Das Bild steht hinter dem Kasten. (Dat.)

in

Morgen fahren wir in die Stadt. (Akk.)
Morgen sind wir in der Stadt. (Dat.)

neben

Legen Sie die Bücher bitte neben den Computer. (Akk.)
Die Bücher liegen neben dem Computer. (Dat.)

über

Bitte hängen Sie das Bild über die Bank. (Akk.)
Das Bild hängt über der Bank. (Dat.)

unter

Leg die Zeitung unter den Tisch, bitte. (Akk.)
Die Zeitung liegt unter dem Tisch. (Dat.)

vor

Wir schieben das Auto vor die Garage. (Akk.)
Das Auto steht vor der Garage. (Dat.)

zwischen

Setz dich bitte zwischen die beiden. (Akk.)
Sie sitzt zwischen den beiden. (Dat.)

A szenvedő szerkezetek használata

1. A cselekvő mondatban a hangsúly az alanyon, vagyis a cselekvést végző személyen van: Der Trainer schließt nach dem Seminar die Tür ab. A szenvedő mondatban a cselekvés van előtérben. A cselekvő személy (vagyis a cselekvő mondat alanya) sokszor nem fontos, nem érdekes, és legtöbbször kimarad a mondatból: Nach dem Seminar wird die Tür abgeschlossen.
2. Gyakran lehet egy cselekvés alanya ismeretlen. Ezekben az esetekben fogalmazhatunk cselekvő mondatot a man névmás felhasználásával vagy használhatunk szenvedő mondatot, amelyből elmarad a man: Man baut hier ein neues Haus. (cselekvő mondat) Hier wird ein neues Haus gebaut. (szenvedő mondat)

Ragozás

A szenvedő mondat felépítése

A cselekvő mondat tárgya a szenvedő mondatban alannyá válik (alanyesetben). A cselekvő mondat alanyát (a man kivételével) a von + részes eset szerkezettel illeszthetjük a passzív mondathoz.

Például:

Cselekvő: Familie Meier verkauft das Haus vor dem Umzug.

Szenvedő:

• Das Haus wird vor dem Umzug verkauft. (a cselekvő mondat alanya nélkül)
• Das Haus wird von Familie Meier vor dem Umzug verkauft. (a cselekvő mondat alanyával)

Cselekvő: Die Stadt errichtete dieses Denkmal im Jahre 2000.

Szenvedő:

• Dieses Denkmal wurde im Jahre 2000 errichtet. (nem tartalmazza az aktív mondat alanyát)
• Dieses Denkmal wurde von der Stadt im Jahre 2000 errichtet. (a cselekvő mondat alanyával)

Cselekvő: Der Arzt hat die Patientin vor der Operation untersucht.

Szenvedő:

• Die Patientin ist vor der Operation untersucht worden. (a cselekvő mondat alanya nélkül)
• Die Patientin ist vom Arzt vor der Operation untersucht worden. (a cselekvő mondat alanyával)

Gyenge igék

A gyenge igéket szabályosan ragozzuk, miközben nem változik a magánhangzó a szótőben. Az elbeszélő múlt időben az igéket -te végződéssel képezzük.

Erős igék

Az erős és vegyes igéket rendhagyóan ragozzuk. Az igéknek ezt a csoportját meg kell fejből tanulni.

Az erős igék szótövében változik a magánhangzó az elbeszélő múltban (Präteritum) és többnyire a múlt időben (Partizip Perfekt ) is: finden – fand – gefunden

Néhány erős igénél változik az egész szótő: gehen – ging – gegangen

Egyes szám 1. és 3. személyben elbeszélő múltban az erős igék semmilyen végződést nem kapnak: ich/er/sie/es trug, ich/er/sie/es ging

Középfok és felsőfok

A melléknév középfokú formája valamilyen különbségre utal. A középfokú melléknév után az als kötőszó áll (soha nem wie). A középfokot úgy képezzük, hogy -er végződéssel látjuk el a melléknevet.

A felsőfokot mindig határozott névelővel együtt használjuk, és az -st- végződés segítségével képezzük.

Például:

• reich – reicher – am reichsten
• schön – schöner – am schönsten
• freundlich – freundlicher – am freundlichsten

Rendhagyó melléknevek

1. Némely melléknevek közép- és felsőfokban umlautot kapnak Például:

   • arm – ärmer – am ärmsten
   • lang – länger – am längsten
   • stark – stärker – am stärksten

2. Néhány melléknév közép- és felsőfokú alakja rendhagyó. Például:

   • hoch – höher – am höchsten
   • gut – besser – am besten
   • viel – mehr – am meisten
   • gern – lieber – am liebsten
   • nah – näher – am nächsten

3. Sok -d, -t, -tz, -z, -sch, -ss és -ß betűre végződő melléknév egy e kötőhangot kap közép- és felsőfokban. Például:

   • mild – milder – am mildesten
   • weit – weiter – am weitesten
   • hübsch – hübscher – am hübschesten
   • heiß – heißer – am heißesten