ÖSSZEFOGLALÓ SPANYOL NYELVTAN

Back

A főnév

A spanyol főnevek lehetnek hímneműek vagy nőneműek

Például:

Hímnem: niño, hombre, teléfono, profesor fiú, férfi, telefon, tanár *Nőnem: niña, mujer, casa, profesora lány, nő, ház, tanárnő

Többes szám képzése

Ha egy főnév magánhangzóra végződik, akkor többesszámot a szó végére helyezett ‘s’-szel képezünk. Ha mássalhangzóra, akkor pedig ‘es’ hozzáadásával.

Például:

  • Hímnem: niños, hombres, teléfonos, profesores fiúk, férfiak, telefonok, tanárok
  • Nőnem: niñas, mujeres, casas, profesoras lányok, nők, házak, tanárnők

A névelők

A határozott névelő hímnemben

Egyesszám: el Többesszám: los

Például:

| Egyes szám | Többes szám | el niño fiú | los niños fiúk | el hombre férfi | los hombres férfiak | el teléfono telefon | los teléfonos telefonok | el profesor tanár | los profesores tanárok

A határozott névelő nőnemben

Egyes szám: la Többes szám: las

Például:

| Egyes szám | Többes szám | la niña lány | las niñas lányok | la mujer nő | las mujeres nők | la casa ház | las casas házak | la profesora tanárnő | las profesoras tanárnők

A határozatlan névelő hímnemben

Egyes szám : un

Például:

| un niño egy fiú | un hombre egy férfi | un teléfono egy telefon | un profesor egy tanár

A határozatlan névelő nőnemben

Egyes szám: una

Például:

| una niña egy lány | una mujer egy nő | una casa egy ház | una profesora egy tanárnő

A főnevek neme

Azok a főnevek, amelyek ‘–o’-ra végződnek, a spanyolban szinte mindig hímneműek: el niño; el teléfono; el periódico; el banco; el cambio; el dinero; el edificio un diccionario; un abrigo; un libro; un piso; un baño; un litro; un ejemplo

Kivétel: la mano; la foto; la moto; la radio

Azok a főnevek, amelyek ‘–a’-ra végződnek, a spanyolban szinte mindig nőneműek: la niña; la casa; la ventana; la puerta; la mesa; la luna; la boca una revista; una palabra; una sonrisa; una taza; una camisa; una carretera

Kivétel: el día; el mapa; el idioma; el programa; ill., azok a főnevek, amelyek

-ema’-ra végződnek (például: el problema; el tema; el sistema)

Azok a főnevek, amelyek ‘–dad’, ‘-tad’, ‘-ión’-ra végződnek, mindig nőneműek: una ciudad; la libertad; la igualdad; la televisión; una conversación; una nación

Azon nőnemű főnevek esetében, amelyek hangsúlyos ‘a’-val vagy ‘ha’-val kezdődnek, egyesszámban az ‘el’ vagy ‘un’ névelőt kell használnunk: el agua, el ala, el alma, un área, el hambre Vannak olyan főnevek, amelyek nemtől függően lehetnek hímneműek és nőneműek

Az ‘–ista’ végűek: un/una turista, el/la economista, el/la artista, un/una tenista

Az ’–ante’ végűek: el/la cantante, un/una representante, el/la estudiante

Nincs külön szabály azon főnevek nemére, amelyek ‘–e’-re vagy mássalhangzóra végződnek: el coche, la calle; el golpe, la gripe; el arroz, la voz; el fin, la crin

Megjegyzés 1: Manapság létezik a köznyelvben egy irányzat, hogy olyan hagyományosan csak hímnemben létező főnevekből is képezzenek nőnemet, amelyeknek korábban nem volt nőnemű alakjuk (például: el abogado –- la abogada, el médico -– la médica). Egy másik modern irányvonalat képvisel az a jelenség, amikor az alany nemét nem ismervén nem csak a hímnemű alakot tüntetik fel. Erre több lehetőség is van, például: el/la pasajer/a, vagy mindkét nemben kiírják az adott szót (el pasajero o la pasajera).

Hagyományosan, ha egy párról beszélünk, amelynek tagjai hímneműek és nőneműek vegyesen, a hímnemű alakot használjuk.

Például:

  • el padre, la madre – los padres apa, anya - szülők
  • el rey, la reina – los reyes király, királynő - királyi pár
  • la abuela, el abuelo --los abuelos nagymama, nagypapa - nagyszülők
  • la tía, el tío – los tíos nagynéni, nagybácsi - nagybácsiék
  • dos niños, ocho niñas – diez niños

Egy másik modern irányzat pont az előbbi összevont többes számot hivatott elkerülni. Erre különböző lehetőségek vannak, mint például: los pasajeros y las pasajeras; los/las pasajeros/as; l@s pasajer@s

Megjegyzés 2:

  • A + EL lerövidül AL-ra: Voy a el cine. = Voy al cine. Moziba megyek.
  • DE + EL lerövidül DEL-re: Voy de el hotel a el cine. = Voy del hotel al cine. a hotelből a moziba megyek

A MELLÉKNÉV

Spanyolban a melléknevet egyeztetni kell a főnévvel számban és nemben. Általában a melléknevet megelőzi a főnév. Azok a melléknevek, amelyek mássalhangzóra ‘–ista’-ra vagy ‘e’-re végződnek, nem különböznek hímnemben és nőnemben. Csak számban kell egyeztetni a főnévvel.

Egyes számú hímnemű alakok:

  • un coche bonito egy szép autó
  • un niño simpático egy szimpatikus fiú
  • el hombre rico egy gazdag férfi
  • el ministro nuevo egy új miniszter
  • un libro interesante egy érdekes könyv
  • el autobús azul egy kék autóbusz
  • un político nacionalista egy nacionalista politikus

Egys számú nőnemű alakok:

  • una casa bonita egy szép ház
  • una niña simpática egy szimpatikus lány
  • la mujer rica egy gazdag nő
  • la ministra nueva az új miniszterasszony
  • una clase interesante egy érdekes óra
  • la casa azul a kék ház
  • una ministra pacifista egy pacifista miniszterasszony

A ‘bueno’, ‘malo’, ‘grande’ melléknevek állhatnak a főnevek előtt. Ebben az esetbem egyesszámú hímnemű főnév esetén ‘bueno’ és ‘malo’ alakok helyett ‘buen’ és‘mal’ alakokat használjuk, valamint egyesszámú hímnemű és nőnemű főnevek esetén a ‘grande’ helyett a ‘gran’ alakot.

Például:

  • un día bueno – un buen día egy jó nap
  • tiempo malo – mal tiempo rossz idő
  • un problema grande – un gran problema nagy probléma
  • una parte grande – una gran parte egy nagy rész

Többes szám képzésénél ugyanazok a szabályokat alkalmazzuk, mint a főnevek esetében:

  • hozzátoldunk egy ‘s’-t a melléknévhez, ha ‘o’,‘a’, ‘e’ magánhagzóra végződik
  • hozzátoldjuk az ‘es’-t, ha a melléknév mássalhangzóra végződik.

Többes számú hímnemű alakok:

  • unos coches bonitos
  • unos niños simpáticos
  • los hombres ricos
  • los ministros nuevos
  • unos libros interesantes
  • los autobuses azules

Többes számú nőnemű alakok:

  • unas casas bonitas
  • unas niñas simpáticas
  • las mujeres ricas
  • las ministras nuevas
  • unas clases interesantes
  • las casas azules

Úgy képezzük a nőnemű alakját azon nemzetiséget kifejező mellékneveknek , amelyek mássalhangzóra végződnek, hogy a szó végére egy ‘a’-t toldunk.

Egyses számTöbbes szám
español-españolaespañoles-españolas
inglés-inglesaingleses-inglesas
francés-francesafranceses-francesas

Néhány melléknévnek ugyanaz az alakja hímnemben és nőnemben: iraní, iraquí, belga, estadounidense, canadiense iráni, irkai, belga, egyesültállamokbeli, kanadai

A többi esetben követjük a nőnemképzés szabályait:

Egyes számTöbbes szám
italiano-italianaitalianos-italianas
checo-checachecos-checas
noruego-norueganoruegos-noruegas
eslovaco-eslovacaeslovacos-eslovacas

A BIRTOKOS NÉVMÁSOK

Spanyolban a birtokos névmásokat a vele együtt álló főnévvel számban egyeztetjük, ill. többesszám első- és második személy esetén nemben is.

Személyes névmásokBirtoskos névmás egyes számBirtokos névmás többes szám
Yomimis
tutus
Él, ella, ustedsusus
Nosotros / Nosotrasnuestro, nuestranuestros, nuestras
Vosotros / Vosotrasvuestro, vuestravuestros, vuestras
Ellos, ellasustedes, susus

Például:

  • mi hermano, mi hermana, mis hermanos, mis hermanas
  • tu amigo checo, tu amiga checa, tus amigos checos, tus amigas checas
  • nuestro piso, nuestra casa, nuestros profesores, nuestras profesoras
  • vuestro hotel, vuestra ciudad, vuestros pasaportes, vuestras maletas
  • su pueblo, su ciudad, sus libros, sus casas

Megjegyzés: A ‘su’ / ‘sus’ névmás egyaránt vonatjozhat: él, ella, usted, ellos, ellas vagy ustedes esetekre A névmásokról részletesebben ld. alább a Névmások részben

A HATÁROZÓSZÓK

Sok határozószót egyenesen a melléknevekből képezünk a ‘–mente’ képző hozzáadásával, amelyet a nőnemű alakhoz toldunk:

rápida –- rápidamente, precisa –- precisamente, segura –- seguramente

Ha a melléknévnek nincs nőnemű alakja, akkor a `–mente’ képzőz az egyesszámú alakhoz toldjuk:

  • fácil –- fácilmente könnyű- könnyen
  • total -– totalmente teljes- teljesen
  • simple -– simplemente egyszerű- egyszerűen
  • real -– realmente valódi- valóban

MELLÉKNEVEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS FOKOZÁSA

Összehasonlítás

  1. Ha két egymástól különböző dolgot akarunk összehasonlítani, akkor a „más / menos que“ formát alkalmazzuk:
  • Madrid es más grande que Salamanca. – Salamanca es menos grande que Madrid. Madrid nagyobb, mint Salamanca. Salamanca kevésbé nagy, mint Madrid.
  • La ciudad es más ruidosa que el campo. – El campo es menos ruidoso que la ciudad. A város zajosabb, mint a vidék. A vidék kevésbé zajos, mint a város.
  • Nosotros trabajamos más que vosotros. – Vosotros trabajáis menos que nosotros. Mi többet dolgozunk, mint ti. Ti kevesebbet dolgoztok, mint mi.
  • Mi hermano tiene más dinero que yo. – Yo tengo menos dinero que mi hermano. A testvéremnek több pénze van, mint nekem. Nekem kevesebb pénzem van, mint testvéremnek.
  1. Ha azt akarjuk kifejezni, hogy két dolog egyforma, a következő alakot használjuk:

Melléknevek, határozószók esetén: ‘igual de ... que’, vagy ‘tan ... como

  • Paco es igual de alto que Juan. Paco ugyanolyan magas, mint Juan
  • Paco es tan alto como Juan. Paco olyan magas, mint Juan

Igék esetén: ‘igual ... que’ és ‘tanto ... como

  • Mi hija se llama igual que mi madre. A lányomat ugyanúgy hívják, mint az anyám.
  • Mi hijo come tanto como su padre. A fiam annyit eszik, mint az apja.

FELSŐFOK

Ha egy személy vagy dolog egy egész csoporttal való összehasonlítása során kiemelkedik, szintén a ‘más’ és ‘menos- t használjuk :

  • Pepe es el alumno más inteligente de la clase. Pepe az osztály legpkosabb tanulója.
  • El Monte Everest es la montaña más alta del mundo. A Mount Everest a világ legmagasabb hegye.

Ha egy tulajdonság magas fokát akarjuk kifejezni, anélkül, hogy összehasonlítanánk, akkor használhatjuk a ‘muy + melléknév’ vagy ‘-ísimo / -ísima / -ísimos / -ísimas’ alakot:

  • muy guapo – guapísimo nagyon csinos
  • muy grande – grandísimo nagyon nagy
  • muy alta – altísima nagyon magas
  • muy delgados – delgadísimos nagyon vékony
  • muy caras – carísimas nagyon drága

A bueno, malo, grande, pequeño, bien és mal mellékneveknek és határozószóknak rendhagyó alakjaik vannak:

  • más bueno / más bien = mejor jobb
  • más malo / más mal = peor rosszabb
  • más grande = mayor nagyobb
  • más pequeño = menor kisebb

SZÁMNEVEK

0cero11once30treinta81ochenta y uno
1uno12doce31treinta y uno90noventa
2dos13trece40cuarenta91noventa y uno
3tres14catorce41cuarenta y uno100cien
4cuatro15quince50cincuenta101ciento uno
5cinco16dieciséis51cincuenta y uno1.000mil
6seis17diecisiete60sesenta1.001mil uno
7siete18dieciocho61sesenta y uno2.000dos mil
8ocho19diecinueve70setenta1.000.000un millón
9nueve20veinte71setenta y uno
10diez21veintiuno80ochenta

A cien-t csak akkor használjuk, ha pontosan 100-ról van szó (például ‘Cien euros’). Ha nem pontosan százról beszélünk, akkor a ciento-t használjuk: ciento uno, ciento dos, etc.

Harminc után a tízesekhez az egyeseket ‘y’ segítségével rendeljük: treinta y uno, cuarenta y uno, cincuenta y uno, sesenta y uno, setenta y uno, ochenta y uno, noventa y uno.

A számneveknek nincs nemük kivéve a százasokat:

  • 200 doscientos hombres -– doscientas mujeres
  • 300 trescientos – trescientas
  • 400 cuatrocientos – cuatrocientas
  • 500 quinientos – quinientas
  • 600 seiscientos – seiscientas
  • 700 setecientos – setecientas
  • 800 ochocientos – ochocientas
  • 900 novecientos – novecientas

A sorszámnevek tízig:

primeroprimeraprimerosprimeras
segundosegundasegundossegundas
terceroterceratercerosterceras
cuartocuartacuartoscuartas
quintoquintaquintosquintas
sextosextasextossextas
séptimoséptimaséptimosséptimas
octavooctavaoctavosoctavas
novenonovenanovenosnovenas
10ºdécimodécimadécimosdécimas

Tizenegytől a sorszámneveket nem nagyon használják, helyettük a tőszámneveket alkalmazzák.

  • “Carlos V” úgy olvassuk Carlos Quinto.
  • “Alfonso XIII” úgy olvassuk Alfonso Trece.

A dátumok

A dátumokat szintén tőszámnevekkel fejezzük ki.

“¿Qué día es hoy?”
Milyen nap van ma? “Tres de abril.” Április három.

Ha egy konkrét dátumot szeretnénk kifejezni, akkor az ‘el’ névelőt, a hónapot és az évet, valamint a ‘de’ elöljárószót alkalmazzuk.

“Yo nací el 3 de marzo de 1968.” 1968. március 3-án születtem.

A hét napjai esetén is az ‘el’ névelőt alkalmazzuk: “El viernes voy al oculista.” Pénteken szemorvoshoz megyek.

Az idő kifejezése

Az időre mindig egyes számban kérdezünk: ‘¿Qué hora es?’ Hány óra van? Mindig többes számban felelünk: ‘Son las dos.’ Két óra van. Kivétel képez, ha egy óra van: ‘Es la una.

Ha arra szeretnénk rákérdezni, hogy mikor kezdődik egy esemény: “¿A qué hora......?” És igy válaszolunk: “A la / las.....”

Ha a pontos időt szeretnénk megmondani:

  • 1.00 – Es la una / Es la una en punto
  • 1.05 – Es la una y cinco
  • 2.10 – Son las dos y diez
  • 3.15 – Son las tres y cuarto
  • 4.20 – Son las cuatro y veinte
  • 5.25 – Son las cinco y veinticinco
  • 6.30 – Son las seis y media
  • 7.35 – Son las ocho menos veinticinco
  • 8.40 – Son las nueve menos veinte
  • 9.45 – Son las diez menos cuarto
  • 10.50 – Son las once menos diez
  • 11.55 – Son las doce menos cinco
  • 12.00 – Son las doce / Son las doce en punto

Ha napszakot szeretnénk kifejezni, akkor a ‘de’ elöljárószót alkalmazzuk:

  • Las tres de la mañana (3:00) Reggel három
  • Las cinco de la tarde (17:00) Délután 5
  • Las diez y media de la noche (22:30) Este fél tizenegy

Ha nem konkrét időpontról beszélünk, csak napszakról, akkor a ‘por’ elöljárót használjuk:

  • Por la mañana reggel
  • Por la tarde délután
  • Por la noche este

NÉVMÁSOK

A SZEMÉLYES NÉVMÁS ALANYI ESETE

Egyes számTöbbes szám
yo énnosotros / nosotras mi
tevosotros / vosotras ti
él, ella, usted ő, önellos, ellas, ustedes ők, önök

Ha egy másik személyhez szólunk, az informális, családias alakot használjuk: ‘’ egyesszámban és ‘vosotros’ (hímnem) vagy ‘vosotras’ (nőnem) többesben.

Az udvarias, magázó alak az ‘usted’ egyesben, és ‘ustedes’ többesszámban. Ezt a két alakot általában Vd. és Vds. formájában rövidítik és az igék harmadik személyű alakjával használják. Általában a névmások alanyi esetét nem használják, hiszen az igék ragozása magában foglalja a vonatkozó személyt.

¿Dónde vives?’ – ‘Vivo en Avilés y trabajo en Gijón.’ Hol laksz? – Avilésben lakom és Gijónban dolgozom.

Természetesen, ha össze szeretnénk vetni különböző véleményeket és információkat a félreértések elkerülése miatt, használhatjuk a személyes névmásokat:

  • ¿Cómo os llamáis? – Yo me llamo Raquel y ella se llama Elena.
  • Hogy hívnak benneteke? - - Az én nevem Raquel, ő pedig Elena.
  • ¿Qué estudiáis? – Yo estudio Medicina y él estudia farmacia.
  • Mit tanultok? - - Én orvostanhallgató vagyok, ő pedig gyógyszerésznek tanul.

SZEMÉLYES NÉVMÁSOK HASZNÁLATA ELÖLJÁRÓSZÓ UTÁN

Egyes számban az első és második személy alakjai változnak meg, a többi személyben a névmások alakjai változatlanok. Elöljárószók után (a, para, de, por stb.) a ‘’ és ‘ti’ alakokat használjuk. :A névmás alanyi esete: yo, :A névmás alanyi esete elöljárószóval: ,

Például:

  • Esta carta es para tí. Ez a levél a tied.
  • El jefe habla muy bien de tí. A főnök nagyon jókat mondott rólad.

Viszont:

  • Esta carta es para él / ella / Vd.
  • El jefe habla muy bien de nosotros nosotras / vosotros / vosotras /ellos / ellas / Vds.<<

A ‘con’ elöljáró esetén rendhagyó alakokat használunk: conmigo y contigo. Velem és veled.

Például:

  • ¿Quieres ir conmigo? - Sí, quiero ir contigo.
  • Akarsz velem menni? – Igen, veled akarok menni.

A SZEMÉLYES NÉVMÁS TÁRGYAS ÉS RÉSZESHATÁROZÓI ESETE

A névmások tárgyas és részeshatórozói esetben ugyanolyan alakúak az első és második személyekben, eltérés csak harmadik személyben van.

AlanyesetRészeshatározói esetTárgyeset
yome nekemme engem
te nekedte téged
élle nekilo őt
ellale nekila őt
ustedle nekilo önt
nosotros / asnos nekünknos minket
vosotros / asos nektekos titeket
ellosles nekiklos<<őket
ellasles nekik las őket
ustedesles nekiklos önöket

Például tárgyesetben:

  • ¿Quién es Alberto? – No sé. No lo conozco. Ki Alberto? Nem tudom, nem ismerem őt.
  • ¿Quién es María? – No sé. No la conozco. Ki María? Nem tudom, nem ismerem őt.
  • ¿Quiénes son Alberto y María? – No sé. No los conozco. Kik Alberto és Maria? Nem tudom, nem ismerem őket
  • ¿Dónde están mis libros? – No los encuentro. Hol vannak a könyveim? Nem találom őket.
  • ¿Dónde están mis gafas? – No las encuentro. Hol van a szemüvegem? Nem találom.

Például részeshatározói esetben:

  • ¿Me das un beso? Adsz nekem egy puszit?
  • Claudio nos ha enviado una carta. Claudio küldött nekünk egy levelet.
  • Os doy mi número de teléfono. Megadom nektek a számom.
  • Les enviaré un email mañana. Küldök nekik egy emailt holnap.

A névmás tárgyas- és részeshatározói esetének poziciója mondaton belül

  1. A főnévi igenév végén (vagy olyan igék végén, mint ‘poder’,

querer’, amelyeket főnévi igenév követ)

  • No puedo hacerlo. – No lo puedo hacer. Nem tudom ezt megtenni.
  • El jefe quiere verte. – El jefe te quiere ver. A főnök látni akar Téged.
  1. Gerundium végén (vagy az ‘estar’ igét követő gerundium után):

* Estoy pensándolo. Lo estoy pensando. Ezt még meggondolom.

  1. Egy ragozott ige előtt, de mindig a tagadószó után:

* Las veré mañana. – No las veré mañana. Holnap látom őket. Holnap nem látom őket. * Te quiero. – No te quiero. Szeretlek téged. Nem szeretlek téged.

  1. Összetett ideidők esetén a segédige előtt:

* ¿Dónde están mis libros? -– Los he puesto sobre la mesa. Hol vannak a könyveim? Az asztalra raktam őket. * ¿Has escrito a Tomás? -– Sí, le he enviado un email ayer. Írtál Tomásnak? Igen, küldtem neki egy emailt tegnap.

  1. Felszólítómódú ige után:

* ¡Házlo ahora! Csináld azt meg most! * ¡Contéstame! Válaszolj nekem!

  1. Negatív felszólításban a tiltószó és az ige között:

* ¡No lo hagas ahora! Ne csináld meg azt most! * ¡No me contestes! Ne válaszolj nekem!

Ha egy mondaton belül egyaránt van részeshatározói- valamint tárgyas névmás, akkor először mindig a részeshatározóit helyezzük. Ebben az esetben a ‘le’ vagy ‘les’ ‘se’-re változik.

Például:

  • ¿Te gusta este libro? Te lo regalo. Tetszik neked ez a könyv? Odaajándékozom neked.
  • ¿Le gusta a Vd. este libro? Se lo regalo. Tetszik önnek ez a könyv? Odaajándékozom önnek.
  • Este jersey es muy bonito. Me lo ha regalado mi mujer. Ez a pulcsi nagyon szép. A feleségem ajándékozta nekem őt.
  • ¿Has dado el libro a Jaime? – Sí, se lo he dado. Odaadtad Jaimenek a könyvet? Igen, odaadtam neki.
  • Nos lo dirán mañana. Holnap azt majd megmondják nekünk.

A VISSZAHATÓ NÉVMÁS

A visszaható igéket visszaható névmásokkal használjuk. A visszaható igék főnévi igeneves alakja –se áll, például : llamarse, levantarse, sentarse, ducharse. A visszaható névmások ugyanúgy helyezkednek el, mint a tárgyas eset névmásai (ld. feljebb). A visszaható névmások a következők:

AlanyesetVisszaható névmás
yome magam, engem
te magad, téged
el, ella, Vd.se magát, őt
nosotros as<<nos magunkat, minket
vosotros as<<os magatokat, titeket
ellos, ellas, Vds.se magukat, őket

Például:

  • Me llamo Pepe. Engem Pepének hívnak.
  • ¿Cómo te llamas? Hogy hívnak téged?
  • ¿Cómo se llama tu amigo? Hogy hívják a barátodat?
  • ¿Dónde podemos sentarnos? Hova ülhetünk le?
  • ¿Dónde nos podemos sentar? Hova ülhetünk le?
  • ¿Tu hermana no se ha levantado todavía? A testvéred még nem kelt fel?
  • ¡Siéntate! Foglalj helyet!
  • ¡Siéntese Vd.! Foglaljon helyet!
  • ¡No te vayas! Ne menj el!
  • María y Pepe van a casarse en mayo. María és Pepe májusban megházasodnak.
  • María y Pepe se van a casar en mayo. María és Pepe májusban megházasodnak.

BIRTOKOS NÉVMÁSOK

Amikor már világos, miről beszélünk, és nem akarjuk a főnevet megismételni, akkor használhatjuk a birtokos névmást. A birtokos névmások hangsúlyos alakját azzal a főnévvel egyeztetjük számban és nemben, amelyik helyett a mondatban szerepel.

(el) mío(la) mía enyém(los) míos(las) mías enyémek
(el) tuyo(la) tuya tied(los) tuyos(las) tuyas tieid
(el) suyo(la) suya övé(los) suyos(las) suyas övéi
(el) nuestro(la) nuestra mienk(los) nuestros(las) nuestras mieink
(el) vuestro(la) vuestra tietek(los) vuestros(las) vuestras tieitek

Például:

  • ¿De quién es esta casa? – Es mía. Kié ez a ház? Az enyém.
  • Mi padre tiene más dinero que el tuyo. Az én apámnak több pénze van, mint a tiednek.
  • ¿Es vuestro este dinero? – Sí, es nuestro. Tietek ez a pénz. Igen, a mienk.
  • ¿Estas cosas son vuestras? – No, no son nuestras. Son suyas. Tieitek ezek a dolgok? Nem, nem a mieink, hanem az övéi.

Mivel a ‘suyo’ alak több személy esetében ugyanaz, ezért helyette használható a de él, de ella, deVd., de ellos, de ellas, de Vds. összetett forma.

Például:

  • ¿Estas cosas son vuestras? – No, no son nuestras. Son de ellos. Ezek a dolgok a tieitek? Nem, nem a mieinek. Az övékéi.
  • ¿Estos zapatos son tuyos? – No, son de él. Az a cipő a tied? Nem, az övé.

Ezeket az alakokat használhatjuk főnevek után is.

Például:

  • un amigo mío egy barátom
  • la profesora nuestra a mi tanárnőnk
  • unas amigas suyas az ő barátnői
  • cuatro alumnos suyos az ő négy tanítványa

A MUTATÓ NÉVMÁS

A mutató névmást nemben és számban egyeztetjük a főnévvel. Arra szolgálnak, hogy kifejezzék, tőlünk milyen távol helyezkednek el bizonyos dolgok.

Közelre mutató névmások:

Hímnemeste, estos ez, ezek
Nőnemesta, estas

Távolra mutató névmások:

Hímnemese, esos az, azok
Nőnem:esa, esas

Még távolabbra mutató névmások:

Hímnemaquel, aquellos amaz, amazok
Nőnemaquella, aquellas

Például:

  • Este tren va a Madrid. Ez a vonat Madridba megy.
  • Estos libros son míos. Ezek az én könyveim
  • Esta habitación es muy bonita. Ez a szoba nagyon szép-
  • Estas gafas son mías. Ez az én szemüvegem.
  • Ese hombre se llama Paco. Azt az embert Paconak hívják.
  • Esa puerta no abre bien. Az az ajtó nem jól nyílik.

A mutató névmásoknak ugyanolyan alakjai vannak, de állhatnak ékezettel, vagyis hangsúlyjellel is.

Például:

  • ¿Qué color prefieres? ¿Éste o ése? Melyik színt részesíted előnyben? Ezt vagy azt?
  • ¿Te gustan estas flores, o prefieres aquéllas? Ezek a virágok tetszenek neked vagy amazok?

Léteznek olyan mutató névmások is, amelyek alakja mindkét nemben ugyanaz, ill. semleges nemű- se nem hímnemű, sem pedig nőnemű: ‘esto’ megfelelelője ‘esta cosa’, ez a dolog, ‘eso’ , megfelelője ‘esa cosa’, az a dolog, ‘aquello’ megfelelője ‘aquella cosa’ amaz a dolog.

Például:

  • ¿Qué es esto? Esto es un teléfono. Mi ez? Ez egy telefon.
  • No me gusta eso. Az nem tetszik nekem.
  • Eso es imposible. Az lehetetlen.
  • Aquello es una iglesia. Amaz egy templom.

A KÉT LÉTIGE: SER ÉS ESTAR

Spanyolban két létige van, a ser és estar. Mivel a magyarban csak egy létigét használunk, ezért mindkettőt a „lenni“, „van“ igékkel fordítjuk.

A létigék ragozása jelen idő, kijelentő módban:

SERESTAR
yosoyestoy
eresestás
élesestá
ellaesestá
Vd.esestá
nosotrossomosestamos
vosotrossoisestáis
ellossonestán
ellassonestán
Vds.sonestán

A ‘ser’ ige általában az állandó tulajdonságok kifejezésére szolgál: identitás, foglalkozás, nemzetiség, jellemző, állandó tulajdonság identidad.

Például:

  • Identitás: Yo soy Beatriz. Esta es mi amiga Elena. Beatriz vagyik. Ez az én barátnőm, Elena.
  • Származás: ¿Sois ingleses o irlandeses? – Somos americanos. Angolok vagytok vagy írek? Amerikaik vagyunk.
  • Foglalkozás: Mis hermanos son ingenieros. A testvéreim mérnökök.
  • Tulajdonság: Mi marido es ciego. A férjem vak.
  • Anyag: Esta mesa es de madera. Ez az asztal fából van.
  • Forma: Es rectangular. Derékszögű.
  • Szín: Es negra. Fekete
  • Márka: Es un Ford. Ez egy Ford.
  • Dátum, időpont: Son las cinco. Öt óra van.

Az ‘estar’ ige valaminek a helyzetét, ill. átmeneti, nem állandó állapotát fejezi ki.

Fizikai helyzet (például):

  • ¿Dónde está el jefe? -– Está tomando un café en el bar. Hol van a főnök? Kávézik a bárban.
  • Estamos aquí de vacaciones. Vakációzunk itt.
  • La farmacia está muy cerca. A gyógyszertár nagyon közel van.
  • ¿Dónde están mis llaves? Hol vannak a kulcsaim?

Állapot kifejezése (például):

  • Estoy muy cansada. Nagyon fáradt vagyok.
  • María siempre está de buen humor. María mindig jókedvű.
  • Shh, está dormido. Psszt, alszik.
  • Luis es el que está sentado a la derecha. Ő Luis, aki jobbra ül.

KÉRDŐMONDATOK

Az igennel vagy nemmel válaszolandó kérdéseknek saját felépítésük van. A beszélt nyelvben emelkedő hangsúlyt alkalmazunk, írásban pedig a mondat elejére és végére is kérdőjelet teszünk.

Például:

  • ¿Vienes? Jössz?
  • ¿Vamos a la playa mañana? Megyünk holnap a strandra?

Az ige és az alany sorrendje felcserélhető:

  • ¿Ha llegado el jefe? ¿El jefe ha llegado? Megérkezett a főnök? A főnök megérkezett?

A kérdőszavakat hangsúlyjellel látjuk el, és a mondat elejére kerülnek:

dóndehol
cuándomikor
cómohogyan
por quémiért
quémi
cuálmelyiket

:cuáles melyikeket :quién: ki :quienes : kik :cuánto (masc.): mennyi :cuánta (fem.): mennyi :cuántos (masc. többes.): mennyi :cuantas (fem. többes.): mennyi

AZ IGÉK

Az igék végződéseik három csoportba sorolandók

1: Az ‘–ar’ végű igék. Például: estudiar, hablar, jugar, trabajar, cantar tanulni, beszélni, játszani, dolgozni, énekelni

2: Az ‘–er’ végű igék. Például: aprender, comer, leer, correr, ver tanulni, enni, olvasni, futni, látni

3: Az ‘–ir’ végű igék. Például: vivir, decidir, escribir, salir, pedir élni, dönteni, írni, kimenni, kérni

Ha igét ragozunk, a főnévi igenév végét elhagyjuk (‘-ar’,‘-er’, ‘–ir’) és személyt, számot jelző végződésekre cseréljük. Spanyolban nem szükséges a személyes névmások alanyi esetének . Léteznek rendhagyó és nem rendhagyú igék. A visszaható igék főnévi igeneves alakjának végén találjuk a ‘–se’ visszaható névmást.

Például: ducharse, peinarse, moverse, vestirse zuhanyozni, fésülködni, mozogni, öltözködni

KIJELENTŐ MÓDÚ, JELEN IDEJŰ IGÉK

NEM RENDHAGYÓ -AR VÉGŰ IGÉK

Yo+ohablo, trabajo, estudio
+ashablas, trabajas, estudias
El, Ella, usted+ahabla, trabaja, estudia
Nosotros/as+amoshablamos, trabajamos, estudiamos
Vosotros/as+áishabláis, trabajáis, estudiáis
Ellos/as, Ustedes+anhablan, trabajan, estudian

NEM RENDHAGYÓ –ER VÉGŰ IGÉK

Yo+oaprendo, como, leo
+esaprendes, comes, lees
El, Ella, usted+eaprende, come, lee
Nosotros/as+emosaprendemos, comemos, leemos
Vosotros/as+éisaprendéis, coméis, leéis
Ellos/as, Ustedes+enaprenden, comen, leen

NEM RENDHAGYÓ –IR VÉGŰ IGÉK

Yo+oaprendo, como, leo
+esaprendes, comes, lees
El, Ella, usted+eaprende, come, lee
Nosotros/as+imosaprendemos, comemos, leemos
Vosotros/as+ísaprendéis, coméis, leéis
Ellos/as, Ustedes+enaprenden, comen, leen

A hangsúlyos szótag mindig a szótőre esik a következő személyek yo, tú, él--ella, ellos--ellas, y az utolsó szótagra nosotros--nosotras, ellos-ellas. esetén.

RENDHAGYÓ IGÉK

  1. Diftongáló igék: quiero, puedo, juego.... akarok, tehetek, játszom

Sok ige esetén a szótőben szereplő magánhangzó megváltozik azokban az esetekben, amikor a hangsúly a szótőre esik, vagyis minden személyben, kivéve ‘nosotros’ és ‘vosotros’ személyeket. Ezek az igék bármely ragozásba is tartoznak, megőrzik a normális, végződésüknek megfelelő ragozást.

Amikor a szótőben szereplő ‘e’ vált‘ie’-re.

Például:

Quererquiero – quieres -– quiere -– queremos -– queréis -– quieren akarni
Perderpierdo -– pierdes -– pierde -– perdemos -– perdéis –- pierden veszíteni
Entenderentiendo -– entiendes -– entiende -– entendemos -– entendéis -– entienden megérteni

Vannak gyakran használt igék, amelyeket ugyanígy ragozunk: tener (de ‘yo tengo’), sentar, cerrar, pensar, empezar, comenzar, sentir, preferir, venir (de ‘yo vengo’), ülni, bezárni, gondolni, kezdeni, elkezdeni, érezni, preferálni, jönni

Amikor a szótőben szereplő ‘o’ vált ‘ue’-re.

Például:

Poderpuedo -– puedes -– puede -– podemos -– podéis -– pueden tudni
Dormirduermo -– duermes -– duerme -– dormimos -– dormís -– duermen aludni
Encontrarencuentro -– encuentras -– encuentra -– encontramos -– encontráis -– encuentran megtalálni

Egyéb gyakran használt igék, amelyeket így ragozunk: volar -– recordar -– costar -– morir – doler repülni, emlékezni, vmbe. kerülni, meghalni, fájni

A ‘jugar’ játszani ige szintén ezt a példát követi, az ‘u’ vált ‘ue’-re: Jugar: juego -– juegas -– juega – jugamos -– jugáis – juegan

  1. Tőhangváltós igék:
Nagyjából 30 ‘...ir’végű ige esetében a szótőben található ‘e’ hangsúlyos magánhangzó átvált

‘i’-re. Például:

Pedirpido – pides – pide – pedimos – pedís – piden kérni

Néhány hasonlóan rendhagyó, gyakran használt ige: decir mondani (első személyben ‘digo’), servir, medir, vestir, repetir, reír, impedir, seguir, conseguir, sonreír felszolgálni, mérni, öltözni, megismételni, nevetni, megakadályozni, folytatni, elérni, mosolyogni

  1. Amikor egyes szám első személyben rendhagyó az ige. A gyakran használt igék egy csoportja csak egyes szám első személyben rendelkezik rendhagyó alakkal. A többi esetben nem rendhagyó a ragozásuk. Például:

SABER: yo sé -– tú sabes -– él, ella, usted sabe – nosotros, nosotras sabemos -– vosotros, vosotras sabéis -– ellos, ellas, ustedes saben tudni

HACER: yo hago -– tú haces -– él, ella, usted hace – nosotros, nosotras hacemos -– vosotros, vosotras hacéis -– ellos, ellas, ustedes hacen tenni, csinálni

A legfontosabb, első személyben rendhagyó igék:

Caercaigo, caes ... elesni
Dardoy, das ... adni
Decirdigo, dices ... mondani
Estarestoy, estás ... lenni
Ponerpongo, pones ... tenni
Salirsalgo, sales ... kimenni
Tenertengo, tienes ... birtokolni vmt.
Traertraigo, traes ... hozni
Valervalgo, vales ... érni vmennyit
Venirvengo, vienes ... jönni

Azok az igék, amelyek ‘-ecer’, ‘-ocer’, ‘-ucir’ végződésűek, egyes szám első személyben szintén rendhagyóak, -zco’-ra végződnek.

Agradeceragradezco, agradeces ... meghálálni
Conducirconduzco, conduces ... vezetni
Conocerconozco, conoces ... ismerni
Introducirintroduzco, introduces ... behelyezni
Parecerparezco, pareces ... tűnni
Traducirtraduzco, traduces ... fordítani

Ha egy ige rendhagyó, akkor azok az igék is megtartják ugyanazon rendhagyó vonásokat, amelyeket belőlük képezünk:

  • Apareceraparezco feltűnik
  • Atraeratraigo vonzani
  • Componercompongo komponálni
  • Desaparecerdesaparezco eltűnni
  • Deshacerdeshago szétszedni
  • Distraerdistraigo elvonni
  • Rehacerrehago újracsinálni
  • Suponersupongo feltenni
  1. Egyéb rendhagyóság első személyben: Tener, venir, decir, oír, estar. Birtokolni, jönni, mondani, hallani, lenni

Fentebb láttuk azon igéket, amelyeknál első személyben valamilyen rendhagyóságot találunk és valamilyen egyéb nem : :Decir: digo -– dices –- dice –- decimos –- decís – dicen mondani :Tener: tengo – tienes – tiene – tenemos – tenéis – tienen birtokolni :Venir: vengo -– vienes –- viene –- venimos –- venís –- vienen jönni

Ugyanez történik az alábbi esetekben:

Oíroigo -– oyes -– oye -– oímos – oís -– oyen hallani
Estarestoy -– estás -– está -– estamos -– estáis -– están lenni
  1. Teljesen rendhagyó igék: ir, ser, haber. Menni, lenni,
Iryo voy – tú vas – él, ella, usted va
nosotros, nosotras vamos –- vosotros, vosotras vais –- ellos, ellas, ustedes van
Seryo soy – tú eres – él, ella, usted es
nosotros, nosotras somos –- vosotros, vosotras sois -– ellos, ellas, ustedes son
Haberyo he – tú has – él, ella, usted ha
nosotros, nosotras hemos –- vosotros, vosotras habéis –- ellos, ellas, ustedes han
segédige

Az ‘Haber’ segédigének létezik egy személytelen formája ‘hay’ (mint az angolban a ‘there is’, ‘there are’ vagy a franciában az ‘il y a’). Ezenkívül ez egy segédige, amelyik segítségével összetett ideidőket képezünk.

== A JELEN IDEJŰ, KIJELENTŐ MÓDÚ IGÉK HASZNÁLATA ==

A kijelentő módú, jelen idejű igéket akkor használjuk, ha jelen idejű cselekményekről beszélünk, ill., ha olyan jövőbeli cselekményekről, amelyek biztosan bekövetkeznek.

  • Vivimos en Toledo pero trabajamos en Madrid. Toledoban lakunk, de Madridban dolgozunk.
  • El próximo martes no vengo a clase. Voy a Barcelona. Következő kedden nem jövök órára. Barcelonaba megyek.
  • La semana que viene marchamos de vacaciones. Következő héten vakációra megyünk.

FOLYAMATOS JELEN (ESTAR + GERUNDIUM)

Ha olyan cselekményekről beszélünk, amelyek épp a beszéd pillanatában zajlanak, használhatjuk a ez ‘estar’ kijelentő módú, jelen idejű alakját+ gerundiumot, határozói igenévet. A gerundiumot ‘–ando’ ( ‘–ar’ végű igék) o ‘-iendo’ ( ‘–er’, ‘-ir’végű igék) végződésekkel alkotjuk-

Például:

  • Espera un momento. Estoy hablando por teléfono. Várj egy picit. Épp telefonálok.
  • ¿Qué haces? –- Nada, estoy escuchando música. Mit csinálsz? Semmit, épp zenét hallgatok.

A KÖZELMÚLT

A közelmúltat az ‘haber’ ige jelen idejű alakjával és a főige melléknévi igenevével, particípiumával képezzük . Az ‘haber’ jelen idejű alakjai

yo he – tú has – él, ella, usted ha
nosotros, nosotras hemos -– vosotros, vosotras habéis -– ellos, ellas, ustedes han

A prticípiumot az ‘–ado’ ( ‘–ar’ végű igék) vagy az ‘–ido’ ( ‘–er’, ‘-ir’ végű igék) végződéssel képezzük.

Például:

  • cantar -– cantado
  • comer –- comido
  • estar –- estado
  • tener –- tenido
  • salir - salido

Néhány ige rendhagyó particípiummal rendelkezik:

  • ser –- sido
  • abrir –- abierto
  • decir –- dicho
  • hacer -– hecho
  • escribir -– escrito
  • poner –- puesto
  • ver -– visto
  • romper –- roto
  • volver – vuelto

A közelmúltat olyan cselekmények elbeszélésekor használjuk, amelyek a múltban történtek, de kihatásuk van a jelenre.

Például:

  • Hola, Pepe. ¿Dónde has estado? Szia, Pepe. Hol voltál?
  • ¿Habéis terminado? Befejeztétek?
  • ¿Qué han hecho Pepe y María hoy? Mit csináltak ma Pepe és María?
  • ¿Has estado alguna vez en España? Voltál valaha Spanyolországban?
  • Nunca he visitado Madrid. Soha sem voltam Madridban.
  • ¿Has pagado la cuenta? Kifizetted a számlát?

Megjegyzés: Spanyolország egyes részeiben, például Madridban a közelmúltat használják minden befejezett, múltbeli cselekvés elbeszélésekor.

  • ¿Cuándo han llegado? – Han llegado ayer. Mikor érkeztek meg? Tegnap érkeztek meg.
  • ¿Has terminado tus estudios? – Sí, los he terminado el año pasado. Befejezted tanulmányaidat. Igen, a múlt évben fejeztem be.

Spanyolország egyéb területein és sok latin-amerikai országban a közelmúltat nem igen használják, helyette a befejezett múltat alkalmazzák.

BEFEJEZETT MÚLT IDŐ

Az igék nem rendhagyó ragozása befejezett múlt időben:

–ar végű igék–er végű igék-ir végű igék
hablarcomervivir
Yohablé beszéltemcomí ettemviví
hablaste beszéltélcomiste ettélviviste
Él, ella, ustedhabló beszéltcomió evettvivió
Nosotros / ashablamos beszéltünkcomimos ettünkvivimos
Vosotros / ashablasteis beszéltetekcomisteis ettetekvivisteis
Ellos/as ustedeshablaron beszéltekcomieron ettekvivieron
Néhány ‘-ir’ végű ige, mint például a pedir - kérni vagy sentir - érezni, egyes szám és többes szám harmadik személyben a szótőben szereplő‘ –e-’-t ‘–i-’-re cseréli. Az ‘-ir’ végű igék, mint például a dormir- aludni, a szótőben szereplő ‘–o-’-t

–u-’-ra cseréli egyes szám és többes szám harmadik személyben.

pedirsentirdormir
pedísentídormí
pedistesentistedormiste
pidiósintiódurmió
pedimossentimosdormimos
pedisteissentisteisdormisteis
pidieronsintierondurmieron

A ‘ser’ és ‘ir’ igék rendhagyó ragozással bírnak befejezett múlt időben, és ugyanaz az alakjuk: fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron

Néhány igének a szótöve rendhagyó befejezett múlt időben:

Estarestuve, estuviste, estuvo, estuvimos, estuvisteis, estuvieron lenni
Tenertuve, tuviste, tuvo, tuvimos, tuvisteis, tuvieron birtokolni
Poderpude, pudiste, pudo, pudimos, pudisteis, pudieron tudni
Ponerpuse, pusiste, puso, pusimos, pusisteis, pusieron tenni
Sabersupe, supiste, supo, supimos, supisteis, supieron tudni
Quererquise, quisiste, quiso, quisimos, quisisteis, quisieron akarni
Hacerhice, hiciste, hizo, hicimos, hicisteis, hicieron csinálni
Venirvine, viniste, vino, vinimos, vinisteis, vinieron jönni
Decirdije, dijiste, dijo, dijimos, dijisteis, dijeron mondani

A befejezett műt időt akkor használjuk, ha olyan cselekményekről beszélünk, amelyek a múlt egy adott, konkrét pillanatában történtek.

  • ¿Qué hiciste el domingo? – Fui al parque. Mit csináltál vasárnap? – Elmentem a prakba.
  • ¿Has hablado con el jefe? – Sí, hablé con él ayer. Beszéltél a főnökkel? – Igen, tegnap beszléltem vele.
  • ¿Cuándo descubrió Colón América? – Hizo su primer viaje en 1492. Mikor fedezte fel Kolombusz Amerikát? – Első útját 1492-ben tette meg.

FOLYAMATOS MÚLT IDŐ

-ar végű igék-er végű igék-ir végű igék
yoestudiaba tanultamcomía ettemvivía<<laktam
estudiabas tanultálcomías ettélvivías<<laktál
el, ella, ustedestudiaba<<tanultcomía<<evettvivía lakott
nosotros / asestudiábamos tanultunkcomíamos ettünkvivíamos laktunk
vosotros / asestudiabais<<tanultatokcomíais ettetekvivíais<<laktatok
ellos, ellas, ustedesestudiaban tanultakcomían<<ettekvivían laktak
Néhány ‘-ir’ végű ige, mint például a pedir - kérni vagy sentir - érezni, egyes szám és többes szám harmadik személyben a szótőben szereplő‘ –e-’-t ‘–i-’-re cseréli. Az ‘-ir’ végű igék, mint például a dormir- aludni, a szótőben szereplő ‘–o-’-t

–u-’-ra cseréli egyes szám és többes szám harmadik személyben.

pedirsentirdormir
pedísentídormí
pedistesentistedormiste
pidiósintiódurmió
pedimossentimosdormimos
pedisteissentisteisdormisteis
pidieronsintierondurmieron

A ‘ser’ és ‘ir’ igék rendhagyó ragozással bírnak befejezett múlt időben, és ugyanaz az alakjuk: fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron

Néhány igének a szótöve rendhagyó befejezett múlt időben:

Estarestuve, estuviste, estuvo, estuvimos, estuvisteis, estuvieron lenni
Tenertuve, tuviste, tuvo, tuvimos, tuvisteis, tuvieron birtokolni
Poderpude, pudiste, pudo, pudimos, pudisteis, pudieron tudni
Ponerpuse, pusiste, puso, pusimos, pusisteis, pusieron tenni
Sabersupe, supiste, supo, supimos, supisteis, supieron tudni
Quererquise, quisiste, quiso, quisimos, quisisteis, quisieron akarni
Hacerhice, hiciste, hizo, hicimos, hicisteis, hicieron csinálni
Venirvine, viniste, vino, vinimos, vinisteis, vinieron jönni
Decirdije, dijiste, dijo, dijimos, dijisteis, dijeron mondani

A befejezett műt időt akkor használjuk, ha olyan cselekményekről beszélünk, amelyek a múlt egy adott, konkrét pillanatában történtek.

  • ¿Qué hiciste el domingo? – Fui al parque. Mit csináltál vasárnap? – Elmentem a prakba.
  • ¿Has hablado con el jefe? – Sí, hablé con él ayer. Beszéltél a főnökkel? – Igen, tegnap beszléltem vele.
  • ¿Cuándo descubrió Colón América? – Hizo su primer viaje en 1492. Mikor fedezte fel Kolombusz Amerikát? – Első útját 1492-ben tette meg.

FOLYAMATOS MÚLT IDŐ

-ar végű igék-er végű igék-ir végű igék
yoestudiaba tanultamcomía ettemvivía<<laktam
estudiabas tanultálcomías ettélvivías<<laktál
el, ella, ustedestudiaba<<tanultcomía<<evettvivía lakott
nosotros / asestudiábamos tanultunkcomíamos ettünkvivíamos laktunk
vosotros / asestudiabais<<tanultatokcomíais ettetekvivíais<<laktatok
ellos, ellas, ustedesestudiaban tanultakcomían<<ettekvivían laktak

Három rendhagyó ige van:

ser lenniver nézniir menni
Yoeraveíaiba
erasveíaiba
El, ella, ustederaveíaiba
Nosotros / aséramosveíamosíbamos
Vosotros / aseraisveíaisibais
Ellos, ellas, ustedeseranveíaniban

A folyamatok múlt időt használhatjuk akkor, ha egy olyan múltbeli cselekvést írunk le, amely során egy másik múltbeli cselekvés is bekövetkezett, vagy, ha múltbeli szokásokat szeretnénk elbeszélni.

Például:

  • ¿Qué hiciste el sábado? - Nada. Llovía, mi novio trabajaba, ponían una

película muy buena en la tele, así que me quedé toda la tarde en casa.<< Mit csináltál szombaton?. Semmit. Esett, a barátom dolgozott, egy jó filmet adtak a tévében, így hát egész délután otthon voltam.

  • Cuando yo era joven me gustaba mucho jugar al fútbol. Amikor fiatal voltam, nagyon szerettem focizni.

JÖVŐ IDŐ

A jövő idejű igék ragozása mindhárom ige típus esetén ugyanaz, a végződéseket pedig a főnévi igenévhez kapcsoljuk:

SzemélyVégződésestarserir
Yo-éestaré leszekseréiré menni fogok
-ásestarás<<leszelserásirás<<menni fogsz
Él, ella, usted-áestará<<leszseráirá menni fog
Nosotros / as-emosestaremos leszünkseremosiremos menni fogunk
Vosotros / as-éisestaréis<<lesztekseréisiréis<<menni fogtok
Ellos/as ustedesestarán lesztekseránirán menni fognak

Néhány igének jövő időben rendhagyó szótöve van, de a végződéseiket megtartják.

quererquerré, querrás, querrá, querremos, querréis, querrán akarni
decirdiré, dirás stb. mondani
hacerharé, harás stb. csinálni
haberhabré, habrás stb.
sabersabré, sabrás stb. tudni
poderpodré, podrás stb. tudni
ponerpondré, pondrás stb. tenni
salirsaldré, saldrás stb. kimenni
tenertendré, tendrás stb. birtokolni
venirvendré, vendrás stb. jönni

Jövő idejű cselekvések kifejezése

Ha jövő idejű cselekményekről, eseményekről beszélünk, akkor használhatjuk a jövő idejű igéket vagy egyéb igei körülírásokat:

Jövő idejű ige“En enero iré a Roma” Januárban Rómába fogok menni.
Az ‘ir’ ige jelen idejű alakja + a + főnévi igenév“En enero voy a ir a Roma” Januárban Rómába fogok menni.
Kijelentő módú, jelen idejű ige“En enero voy a Roma” Januárban Rómába megyek.
  1. Akkor használjuk a jövő időt, ha egy jövőben beteljesülő cselekményről szeretnénk beszélni, amelyiknek nincs köze a beszéd pillanatához. Ill. akkor is használhatjuk a jövő időt, ha a jelen időre vonatkozó feltételezést szeretnénk kifejezni:
  • Mañana lloverá y bajarán las temperaturas. Holnap esni fog és csökkeni fog a hőmérséklet.
  • Lo haré si puedo. Meg fogom tenni, ha tudom.
  • ¿Cuántos años tendrá? – No tengo ni idea. Hány éves lehet? – Fogalmam sincs.
  1. Ha egy tervről, projektről vagy valamilyen elkerülhetetlen cselekvésről van szó, az ir a +

főnévi igenév igei körülírást használjuk:

  • El próximo domingo voy a ir a Madrid. Következő vasárnap Madridba fogok menni.
  • Va a llover por la tarde. Délután esni fog.
  1. Jelen időt akkor használunk, ha egy már meghozott, jövőben bekövetkező döntésről vagy az éppen meghozandó döntésről beszélünk :
  • Esta semana lo llamo. Ezen a héten felhívom.
  • ¿Vienes a clase mañana? Jössz holnap órára?

FELTÉTELES MÓD

Ugyanúgy, mint a jövő idő esetán, a feltételes módnál is a végződéseket közvetlenül a főnévi igenévhez kapcsoljuk. Minden igetípus esetén ugyanazokat a végződéseket használjuk.

SzemélyVégződésestarserir
Yo-íaestaría lennékseríairía mennék
-íasestarías<<lennélseríasirías<<mennél
Él, ella, usted-íaestaría<<lenneseríairía<<menne
Nosotros / as-íamosestaríamos<<lennénkseríamosiríamos mennénk
Vosotros / as-íaisestaríais<<lennétekseríaisiríais mennétek
Ellos as ustedes<<-íanestarían<<lennénekseríanirían mennének

Ugyanazokat a rendhagyó alakokat használjuk feltételes módban, mint jövő időben: podría stb tendría stb, querría stb

Akkor használjuk a feltételes módot, ha olyan cselekvésekről, tervekről beszélünk, amelyek bekövetkezése lehetséges, ill. szeretnénk őket megvalósítani:

  • Podríamos ir a la montaña este fin de semana. Elmehetnénk a hegyekbe hétvégén.
  • ¿Te gustaría venir conmigo? Szeretnél velem eljöni?

Azokban az esetekben is a feltételes módot használjuk, ha udvarias formában szeretnénk valamit kérni:

  • ¿Podrías venir un momento a mi despacho, por favor? Egy pillanatra átjönnél az irodámba?
  • ¿Podría usted ayudarme? Tudna nekem segíteni?
  • ¿Te importaría hacerme un favor? Megtennéd nekem ezt a szívességet?
  • ¿Les importaría (a ustedes) cerrar la puerta, por favor? Becsuknák az ajtót, kérem?

A feltételes módot használhatjuk a ‘si’ – ha szóval kezdődő mondatokban ( és egy múlt idejű, kötő módú igével- ld. alább) ha lehetséges cselekmények feltételezéséről beszélünk:

  • Estudiaría más si tuviera más tiempo. Többet tanulnék, ha lenne több időm.
  • Compraríamos un ordenador nuevo si pudiéramos. Ha tehetnénk, vennénk egy új számítógépet.
  • ¿Qué harías si te tocase la lotería? Mit csinálnál, ha nyernél a lottón?

FELSZÓLÍTÁS KIFEJEZÉSE

>>TENER QUE<< + főnévi igenév

Akkor használjuk a tener que +  főnévi igenév igei körülírást, ha felszólítást szeretnénk kifejezni vagy instrukciókat szeretnénk adni:

  • Primero tienes que encender el ordenador y luego tienes que abrir el programa. Először be kell kapcsolnod a gépet, majd pedig ki kell nyitnod a programot.
  • Mañana tengo que pagar la factura del teléfono. Holnap ki kell fizetnem a telefonszámlát.
>>HAY QUE<< + főnévi igenév

Akkor használjuk a személytelen ‘hay que’ igei körülírást, ha olyan felszólítást szeretnénk kifejezni, ill. valamilyen cselekmény szükséges bekövetkezését akarjuk kifejezni, amelynél nem pontosítjuk a cselekményt elvégző személyt. Ez az igei körülírás megfelel az ‘es necesario’- szükséges igének:

  • Primero hay que encender el ordenador y luego hay que abrir el programa. Először be kell kapcsolni a gépet, majd pedig ki kell nyitni a programot.
  • Lo primero que hay que hacer es enviarles un email. Az első dolog, amit meg kell tenni az, hogy küldeni kell nekik egy emailt.

A PASSZÍV

A passzív beszéd inkább az írott, hivatalos szövegekre jellemző. Például:

  • El ministro y su mujer fueron detenidos por la policía. Su mujer fue puesta en libertad.

A minisztert és a feleségét letartóztatta a rendőrség. A feleségét szabadlábra helyezték. Sokszor a passzív helyett, a személytelen passzívot alklamazzák, amikor nem érdekes, hogy ki volt a cselekvés végzője. A személytelen passzívot a ‘se’ névmással+ az ige egyes- vagy töbes számú, harmadik személyű alakjából képezzük. Például:

Este coche fue fabricado en Eslovaquia. -– Este coche se fabricó en Eslovaquia. Ezt az autót Szlovákiában gyártották. – Az autó Szlovákiában volt legyártva.

  • La factura será pagada mañana. -– La factura se pagará mañana. A számla holnap lesz kifizetve.
  • La casa no ha sido vendida todavía. –- La casa no se ha vendido todavía. A házat még nem lett eladva.
  • Estos ordenadores son fabricados en China. – Estos ordenadores se fabrican en China. Ezeket a számítógépeket Kínában gyártották.

A KÖTŐMÓD JELEN IDEJE

A kötőmód jelen idejét úgy kapjuk meg, ha az egyes igetípusokra jellemző magánhangzókat felcseréljük.

Kijelentő mód ‘-ar’ végű igék: Kötőmód, jelen idő -e
Kijelentő mód ‘-er/ -ir’ végű igék: Kötőmód, jelen idő -a

HABLARCOMERVIVIR
hablecomaviva
hablescomasvivas
hablecomaviva
hablemoscomamosvivamos
habléiscomáisviváis
hablencomanvivan

Azok az igék, amelyek kijelentő módban magánhangzóikban rendhagyóak, ‘e’ > ‘ie’ és ‘o’ > ‘ue’, kötőmódban ugyanúgy rendhagyóak lesznek.

igeKIJELENTŐ MÓDKÖTŐMÓD
quererquieroquiera, quieras, quiera, queramos, queráis, quieran
poderpuedopueda, puedas, pueda, podamos, podáis, puedan

Azok az igék, amelyek kijelentő módban első személyben rendhagyóak, ugyanúgy rendhagyóak lesznek kötő módban. Például::

Kijelentő mód, első személy: hago, tengo, salgo, conozco, pido

Kötőmód:

hagatengasalgaconozcapida
hagastengassalgasconozcaspidas
hagatengasalgaconozcapida
hagamostengamossalgamosconozcamospidamos
hagáistengáissalgáisconozcáispidáis
hagantengansalganconozcanpidan

Azok az ‘...e..-ir’ végű igék (‘sentir’) amelyek ‘e’ tőhangjukat ‘i’ – re váltják , kötőmód esetén többes szám első és második személyben is tőhangot váltanak. Ugyanígy az ‘...o...-ir’ végűek (‘dormir’) ‘–o-’ tőhangjukat ‘–u-’-ra váltják.

  • sentir – sintamos – sintáis
  • dormir – durmamos – durmáis

Néhány sajátságosan rendhagyó ige:

sabersepa, sepas, sepa, sepamos, sepáis, sepan
irvaya, vayas, vaya, vayamos, vayáis, vayan
haberhaya, hayas, haya, hayamos, hayáis, hayan
vervea, veas, vea, veamos, veáis, vean
sersea, seas, sea, seamos, seáis, sean
estaresté, estés, esté, estemos, estéis, estén

FELSZÓLÍTÓ MÓD

Állító felszólító mód

Az állító felszólító mód csak egyes szám () és többes szám második (vosotros/as) személyben létezik.

Második személy: felszólító módban ugyanaz az alakja, mint a harmadik személyű, kijelentő módú igéknek.

  • Pasa, por favor. Gyere be, kérlek.
  • Mira esto. Nézd ezt.

Nyolc kivétel van:

ponerpon
ser
decirdi
irve
hacerhaz
salirsal
tenerten
venirven

Többes szám második személy: hogy megkapjuk a felszólító módú alakot, a főnévi igenév ‘-r’ betűjét kicseréljük ‘–d’-re. Például: mirar –- mirad; salir –- salid. No hay excepciones.

  • Pasad, por favor. Gyertek be, kérlek.
  • Venid aquí. Mirad esto. Gyertek ide. Nézzétek ezt.

Ha magázó alakot használunk, akkor felszólítást a kötőmód jelen idejű alakjával fejezünk ki.

  • Pase, por favor. Jöjjön be, kérem.
  • Vengan ustedes aquí. Jöjjenek ide.
  • Mire usted esto. Hablemos con él. Nézze ezt. Beszéljünk vele.

Az állító felszólítás esetén a névmások mindig az ige után következnek.

  • Tráiganla mañana, por favor. Hozzák holnap, kérem.
  • Déjalo ahí encima. Hagyja azt itt rajta.

Ha több, mitn egy névmás van, akkor először írjuk a részeshatározóit, majd a tárgyas névmást:

  • Tráemelo, por favor. Hozza nekem azt, kérem.
  • Cómprenselo. Es muy bueno. Vegyék meg ezt. Nagyon jó.
Tiltás

Minden személyben a jelen idejű, kötőmódú alakokat használjuk.

  • No lleguéis tarde. Ne gyertek későn.
  • No fume, ni beba alcohol. Ne dohányozzon és ne is igyon alkoholt.

A névmásokat az ige elé helyezzük. Emlékezzen vissza, hogy ha egyaránt van részeshatározói és tárgyas névmás is, akkorr a ‘le’ vagy ‘les’ átváltozik ‘se’-re.

  • No lo hagas así. Ne igy csináld.
  • No se lo digan todavía. Ne mondják még meg neki azt.

A KÖTŐMÓD MÚLT IDEJE

Ahhoz, hogy a kötőmódú igéket múlt időben ragozzuk, meg kell állapítanunk az ige szótövét, mégpedig úgy, hogy a többes szám harmadik személyű rendhagyó vagy nem rendhagyó alakról levágjuk a –ron végződést, majd hozzákapcsoljuk a személynek megfelelő toldalékot. Kétféle ragozás lehetséges: -ra-val vagy –se-vel. Ezek közül bármelyiket használhatjuk. Például:

HABLAR ige – befejezett múlt (többes szám, harmadik személy): ‘hablaron’ levágjuk a ‘–ron’ végződést, majd hozzátesszük a megfelelő végződést:

-ra, -ras, -ra, -ramos, -rais, -ran
vagy
-se, -ses, -se, -semos, -seis, -sen

Megjegyzés: Többes szám első személy esetén mindkét ragozásnál hangsúlyjelet teszünk a szótő utolsó szótagára.

Például, nem rendhagyó igék:

–ar’ végű igék–er’ végű igék-ir’ végű igék
1ª P. Sing.hablara / hablasecomiera / comieseviviera / viviese
2ª P. Sing.hablaras / hablasescomieras / comiesesvivieras / vivieses
3ª P. Sing.hablara / hablasecomiera / comieseviviera / viviese
1ª P. Pluralhabláramos / hablásemoscomiéramos / comiésemosviviéramos / viviésemos
2ª P. Pluralhablarais / hablaseiscomierais / comieseisvivierais / vivieseis
3ª P. Pluralhablaran / hablasencomieran / comiesenvivieran / viviesen

Például, rendhagyó igék:

1ª P. Sing.hiciera/ hiciesetuviera / tuviesefuera / fuese
2ª P. Sing.hicieras/ hiciesestuvieras / tuviesesfueras / fueses
3ª P. Sing.hiciera/ hiciesetuviera / tuviesefuera / fuese
1ª P. Pluralhiciéramos / hiciésemostuviéramos / tuviésemosfuéramos / fuésemos
2ª P. Pluralhicierais / hicieseistuvierais / tuvieseisfuerais / fueseis
3ª P. Pluralhicieran / hiciesentuvieran / tuviesenfueran / fuesen

A kötőmód múlt idejét ugyanúgy használjuk, mint jelen időben, csak múltbéli cselekvésekre vonatkoztatva. A három legfontosabb esete:

  1. Kifejezzünk a múltra vonatkozó, szubjektív véleményt ugyanazokkal az igékkel, kifejezésekkel vagy szókapcsolatokkal, mint a kötőmód jelen idejében. Ha a kötőmód múlt idejét használjuk, a főmondatrészben szereplő igének befejezett múltban, folyamatos múltban vagy feltételes módban kell állnia:
  • Quería que lo hicieras. Azt akartam, hogy megtedd.
  • Fue una lástima que no pudiera venir. Nagyon kár, hogy nem tudott eljönni.
  • Yo no lo haría aunque me pagases mucho dinero. Akkor sem csinálnám meg, ha sok pénzt fizetnél.
  1. Udvariassági formák:
  • Quisiera dos libros, por favor. Két könyvet kérnék.
  • Quisiéramos cenar, por favor. Vacsoráznánk, kérem.
  1. Feltételes mondatok ‘si’ szócskával vagy ‘como si’ szókapcsolattal:
  • Si tuviera dinero, iría contigo. Ha lenne pénzem, elmennék veled.
  • Nos miraron como si fuésemos locos. Úgy néztek ránk, mintha őrültek lettünk volna.
Verzió 2.0 (2011-12-07 01:19 CET)